Fried István: Egy irodalmi régió ábrándja és kutatása. Kelet-közép-európai tévedések és tévelygések.
Budapest, 2010. Lucidus Kiadó, 230 p., 2400 Ft.

A tanulmánykötet újszerűen tárgyalja a nyelvújítás és nyelvválasztás összefüggéseit, értékeli a biedermeier jelentőségét a térségben; a multikulturalitás és a színművészet kapcsolatrendszerét; Széchenyi felfogását a nemzetiségi kérdésről, régiók és nemzetek helyzetét a jövő Európájában. kitelepítésével.

 
Kulcsár Péter: Eszmék, legendák, történelem és történetírás.
Budapest, 2010. Lucidus Kiadó, 210 p. 2400 Ft

A tanulmánykötet központi alakja: Janus Pannonius, Galeotto Marzio, Antonio Bonfini, Zsámboky János, Heltai Gáspár, Zrínyi Miklós. Mellettük Mátyás és Beatrix kultúraalakító munkásságát elemzi úgy a szerző, hogy következtetései révén e személyiségek sok tekintetben más megvilágításba kerülnek, mint a korábbi szakirodalomban.
 
Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc útja a nyelvújítástól a politikai megújulásig III. Reformot, De hogyan?
Budapest, 2010. Lucidus Kiadó, 280 p. 2800 Ft

A könyv a négykötetes Kazinczy monográfia harmadik darabja. Témája a Kazinczy–Berzeviczy  vita, mely a19. századi magyar demokratikus kultúra első nagy szellemi tusája volt, amelyről mindeddig részigazságok vagy félrevezető prekoncepciók alapján készített írások láttak napvilágot.

 
Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc útja a nyelvújítástól a politikai megújulásig IV. A nagy reformnemzedék színrelépése avagy Kazinczy Catilina-komplexusa.
Budapest, 2010, Lucidus Kiadó, 165 p.

Kazinczy számára Kossuth fellépése jelentett valamiféle sokkhatást. A hagyományos történetírás úgy látja, hogy a feudális Kazinczy a polgári világ Kossuthjától rettent vissza, amikor Catilinához hasonlította. A kérdés bonyolultabb. Saját hajdani tüzességét idézi Kossuth fellépése és a Hajnóczyét, akit egész életében még a bíróság előtt is csak magasztalt. A könyv az azonosulás és idegenkedés bonyolult lélektani folyamatait mutatja be, hosszan rekonstruálva azt is, hogy milyen képzetek élhettek a Martinovics-mozgalomról, amelynek kultuszát a Kossuth család is ápolta. Ugyanakkor Kazinczy mindig kitért az ifjú Kossuth idevágó kérdései elől.

 
Miskolczy Ambrus: A szarvasfiúk „rejtélye” A kolindától a Cantata profanáig.
Budapest, 2010. Lucidus Kiadó, 180 p. 2200 Ft

Miskolczy Ambrus hosszú évtizedek óta eredményesen kutatja a román-magyar kulturális kapcsolatokat. Ebben az új művében kimutatja, hogy Bartók Béla az 1920-as évek elején két eredeti román kolindából csinált egy újat, és ezt adta át fordításra Erdélyi Józsefnek. A szarvasokká vált fiúk címmel jelent meg 1930-ban, a Nyugat első számában. Ez alapján készült a Cantata profana.