![]()  | 
        Mályusz Elemér: A középkori magyarság település- és nemzetiségpolitikája Budapest, 2002 Lucidus Kiadó. 276 p. + térkép, 3200 Ft A két világháború között a középkori magyar nemzetiségpolitikáról folyó Szekfű–Mályusz vitában, a most először megjelent művében Mályusz Elemér azt fejti ki, hogy a magyar királyság első két évszázadát az asszimiláló politika jellemezte. Csupán a XIII. századtól történt változás, midőn a széttelepítő politikát az idegen népek koncentrálásának politikája váltotta fel, a következő két évszázadban pedig a nem-magyar népek egy része tényleges autonómiát nyert.  | 
    
   
       | 
         
          Nyomárkay István: 
          Anyanyelvi ébredés és hagyomány nálunk és szomszédainknál Részletesen eddig senki nem vizsgálta a XVIII. század végi és a XIX. század eleji magyar, horvát, szlovák és szlovén nyelvtanokat abból a szempontból, hogy melyek azok a közös vonásaik, amelyek a német iskolai nyelvtannak, a Verbesserte Anleitung zur deutschen Sprachlehrének hatásával magyarázhatók. Nyomárkay István, az ELTE egyetemi tanára, a horvát akadémia tagja ezt az úttörő munkát végezte el, mégpedig az említett közös nyelvi jelenségek egzakt vizsgálatán kívül azzal is, hogy az eltérések közül pl. kimutatta: ahol a latin kultúra jobban gyökeret vert (magyar nyelvtanok), ott szilárdabb grammatikai szemléletmód alakult ki.  | 
    
   
       | 
         
          Kalász Márton-Kovács József 
          László-Balogh F. András-Komáromi Sándor: 
          Fejezetek a magyarországi német irodalom történetéből Noha köztudott: a német irodalomnak Magyarországon komoly hagyománya van, Pukánszky Béla 1926-ban írt munkája óta nem jelent meg összefoglaló mű a témáról. Ez a négy szerzős kiadás igyekszik pótolni ezt a hiányt: részben folytatja a Pukánszkynál 1848-cal lezárt „történetet”, részben pedig szövegébe beépíti az elmúlt háromnegyed-évszázadban született tudományos eredményeket.  | 
    
  
       | 
        Lőkös 
          István: Nemzettudat, 
          nyelv és irodalom. Horvát-szlovén-magyar irodalom és művelődéstörténeti 
          interferenciák A szerző a horvát akadémia tagja horvát-szlovén-magyar irodalmi és művelődési interferenciákat vizsgál.  | 
    
   
       | 
         
          Fried István: 
          A közép-európai szöveguniverzum A Herder-díjas irodalomtörténészt ezúttal az a folyamat érdekli, melynek révén a nyelvi és nyelvek feletti (közép-európai) közös élményiséget érzékeltető "szöveguniverzum" jön létre. A szerző a régió irodalmainak egymásra hatásait elemzi a tőle megszokott fölényes tárgyi tudással.  | 
    
  
       | 
        Fehérvári 
          Győző: 
          „Dalnak új utat mutattam…” Az észt és finn fordító, irodalomtörténész a Kalevala és a Kalevipoeg keletkezéstörténetét, kapcsolatrendszerét és a hazai fogadtatást mutatja be.  | 
    
 ![]()  | 
        Köpeczi 
          Béla: Erdélyi történetek A most közreadott tanulmányok arra törekszenek, hogy bemutassák az erdélyi román-magyar kapcsolatokat az élet különböző területein azzal az igénnyel, hogy az olvasó hiteles képet kapjon róluk.  |