Fried István: Egy irodalmi régió ábrándja és kutatása. Kelet-közép-európai tévedések és tévelygések. Budapest, 2010. Lucidus Kiadó, 230 p., 2400 Ft. A tanulmánykötet újszerűen tárgyalja a nyelvújítás és nyelvválasztás összefüggéseit, értékeli a biedermeier jelentőségét a térségben; a multikulturalitás és a színművészet kapcsolatrendszerét; Széchenyi felfogását a nemzetiségi kérdésről, régiók és nemzetek helyzetét a jövő Európájában. kitelepítésével.
	Kulcsár Péter: Eszmék, legendák, történelem és történetírás. Budapest, 2010. Lucidus Kiadó, 210 p. 2400 Ft A tanulmánykötet központi alakja: Janus Pannonius, Galeotto Marzio, Antonio Bonfini, Zsámboky János, Heltai Gáspár, Zrínyi Miklós. Mellettük Mátyás és Beatrix kultúraalakító munkásságát elemzi úgy a szerző, hogy következtetései révén e személyiségek sok tekintetben más megvilágításba kerülnek, mint a korábbi szakirodalomban.
	Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc útja a nyelvújítástól a politikai megújulásig III. Reformot, De hogyan? Budapest, 2010. Lucidus Kiadó, 280 p. 2800 Ft A könyv a négykötetes Kazinczy monográfia harmadik darabja. Témája a Kazinczy–Berzeviczy  vita, mely a19. századi magyar demokratikus kultúra első nagy szellemi tusája volt, amelyről mindeddig részigazságok vagy félrevezető prekoncepciók alapján készített írások láttak napvilágot.
	Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc útja a nyelvújítástól a politikai megújulásig IV. A nagy reformnemzedék színrelépése avagy Kazinczy Catilina-komplexusa. Budapest, 2010, Lucidus Kiadó, 165 p. Kazinczy számára Kossuth fellépése jelentett valamiféle sokkhatást. A hagyományos történetírás úgy látja, hogy a feudális Kazinczy a polgári világ Kossuthjától rettent vissza, amikor Catilinához hasonlította. A kérdés bonyolultabb. Saját hajdani tüzességét idézi Kossuth fellépése és a Hajnóczyét, akit egész életében még a bíróság előtt is csak magasztalt. A könyv az azonosulás és idegenkedés bonyolult lélektani folyamatait mutatja be, hosszan rekonstruálva azt is, hogy milyen képzetek élhettek a Martinovics-mozgalomról, amelynek kultuszát a Kossuth család is ápolta. Ugyanakkor Kazinczy mindig kitért az ifjú Kossuth idevágó kérdései elől.
	Miskolczy Ambrus: A szarvasfiúk „rejtélye” A kolindától a Cantata profanáig. Budapest, 2010. Lucidus Kiadó, 180 p. 2200 Ft Miskolczy Ambrus hosszú évtizedek óta eredményesen kutatja a román-magyar kulturális kapcsolatokat. Ebben az új művében kimutatja, hogy Bartók Béla az 1920-as évek elején két eredeti román kolindából csinált egy újat, és ezt adta át fordításra Erdélyi Józsefnek. A szarvasokká vált fiúk címmel jelent meg 1930-ban, a Nyugat első számában. Ez alapján készült a Cantata profana.
	Cseke Péter: Fájó sebekből termő ágak. Világtávlatban gondolkodó Erdélyi Fiatalok. Tanulmányok. Budapest, 2010. 207 p. 2400 Ft A Trianon utáni első évtized végére teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a romániai magyarság önerejéből nem tud változtatni kisebbségi helyzetén, sorsa jobbra fordításához pedig külső segítségre aligha számíthat. Tamási Áron jó ideig arra biztatta Jancsót, hogy indítson irodalmi lapot nemzedékük számára. 1929 nyarán hozzálátott az erdélyi értelmiségnevelés kolozsvári műhelyének a megteremtéséhez, és 1930 januárjában László Dezsővel elindítja az Erdélyi Fiatalok mozgalmát.