Borsi –Kálmán Béla: Megközelítések. Tanulmányok a magyar–román (román-magyar) kapcsolattörténetről és identitásról Budapest, 2011. Lucidus Kiadó. 240 p. 2600 Ft A szerző, az ELTE egyetemi tanára, a román-magyar kapcsolattörténet egyik legkiválóbb kutatója. Tanulmánykötetében sokoldalúan fejti ki a témát: kezdve a Kossuth-migráció román társadalom-képétől, folytatva a Trianon előtti román és magyar nemzetpolitika eltéréseinek felkutatásig, végül a magyar-román párbeszéd reális feltételeinek elemzéséig.
	Iancu Laura: Jeles napok, ünnepi szokások a moldvai Magyarfaluban. Budapest, 2011. Lucidus Kiadó. 220 p. 2400 Ft A kötet tárgya az egyházi kalendárium jeles napjaihoz kapcsolódó szokások. A könyv szerkezete a mai néprajzi kutatásokban érvényesülő gyakorlatot követi: a téma tudománytörténeti, terminológiai áttekintését követően Magyarfalu rövid története olvasható, ezután az egyházi év rendjét követve, sorra veszi és leírja a jeles napokhoz kapcsolódó szokásokat. A kötet a csángókról szóló etnográfiai írások között az első olyan áttekintés, amely egy konkrét település szokásvilágát mutatja be és elemzi.
	Kurdi Mária: Kultúrák között. Magyar és más közép- és kelet-európai emigránsok a kortárs ír prózában és színpadon. Budapest, 2011.Lucidus Kiadó, 167 p. 2040 Ft A szerző magyar és más közép- és kelet-európai bevándorló és migráns szereplők ábrázolásának egyes kérdéseit elemzi a kortárs ír prózában és színpadon, különös tekintettel az ötvenhatos magyar menekültek korabeli írországi fogadtatásának történelmi meghatározottságú problémáira. A téma aktualitását az adja, hogy az 1990-es évek második felétől egészen a közelmúltban kitört válságig a Kelta Tigris névvel fémjelzett, kivételes gyorsasággal globalizálódó Írországban egyre több, elsősorban a térségünkből származó bevándorló és vendégmunkás.
	Nagy Levente: Határok, vándorok, kémek. A magyarokról és a románokról alkotott kép Luigi Ferdinando Marsili írásaiban. Budapest, 2011. 285. p. Luigi Ferdinando Marsili a 17-18. századi enciklopédista típusú polihisztorok egyik legjelentősebb képviselője. Kisebb-nagyobb megszakításokkal húsz évet töltött Magyarország, Erdély, Havasalföld és Moldva területén. Fő műveit itt, vagy erről a térségről írta. A könyvben a szerző azt igyekszik bebizonyítani, hogy a Kárpát-medence földrajzi, történelmi, biológiai, néprajzi, növény- és ásványtani feltárásával Marsili valójában a Habsburg Birodalom expanziós törekvéseit szolgálta.